Maharisi Patandzsalit a jóga atyjának tekintik. Leghíresebb műve a Jóga- szútra, amely 196 rövid
aforizmában tárgyalja a óga bölcsességének lényegét.

A szútra kifejezés “fonalat”, vagy “vezérfonalat” jelent. A szútrák általában rövid, tömör slókák, amelyek
bizonyos filozófiai igazságokat tartalmaznak. Helyes megértésükhöz hosszadalmas magyarázatra és
kontemplációra van szükség. Patandzsali szútrái olyanok, mint a csontváz amelyre az összes szerv és
szövet ráépül.

A jóga kifejezés jelentése: kapcsolat, összekapcsolódás, igába vonás. Az asta-anga pedig azt jelenti,
hogy “nyolc ág, rész, fokozat, vagy testrész”.

A jóga nyolc fokozata:
Jáma- tiltások
Nijáma- előírások
Ászana- testtartások
Pránájáma- légzésszabályozás
Pratjáhára- az érzékek visszavonása
Dháraná- koncentráció
Dhjána- meditáció
Szamádhi- transz

Az első két fokozat életmódbeli szabályokat tartalmaz, amelyeket a óginak fokozatosan el kell
sajátítania, ha sikert akar elérni a jógában. Az ászanák gyakorlását természetesen akkor is el lehet
kezdeni, ha nem vagyunk képesek azonnal megváltoztatni az életmódunkat, de a JÁMA és NIJÁMA
nélkül az ÁSZANÁK gyakorlása csupán tornamutatvány marad, és nem fogja a kívánt hatást kifejteni az
elmére…

Az öt JÁMA:
ahimszá- erőszakmentesség, nem ártás
_{(J.sz. : ” Ha az ember megszilárdul a nem ártásban,minden ellenségeskedés megszűnik körülötte”)}
szatja– igazmondás, igazságosság
_{(J.sz.: “Ha az ember megszilárdul az igazmondásban, tettei eredményei bizonyossá válnak”)}
brahmacsárja- szexuális energia megtartása
asztéja- nem lopás, illetve irigység és fondorlat nélküliség
_{(J.sz. : ” Ha az ember megszilárdul a nem lopásban, megnyilvánul számára a jólét.”)}
aparigraha- mohóságtól való tartózkodás
_{(J.sz. : ” Amikor a mohóságtól való tartózkodás megszilárdul, megjelenik a születések okainak}
megértése.”)

Az öt NIJÁMA:
saucsa- külső és belső tisztaság
_{(J.sz. : “A tisztasággal az emberben oldódik a testhez való ragaszkodás köteléke.”)}
szantósa- elégedettség
_{(J.sz. : ” A megelégedettséggel megjelenik a legfőbb boldogság.”)}
tapasz- lemondás
_{(J.sz. :” A lemondás révén, mivel a tisztátalanságok eltűnnek, a test és az érzékszervek
tökéletesednek.”)}
szvádhjája- az önvaló tanulmányozása
_{( J.sz. :” A szent iratok és mantrák tanulmányozásából megszilárdul az egység a Legfelsőbbel.”)
ísvara-pranidhána- Istennek való önátadás
(.sz. :” Az Istennek való önátadásból megjelenik a szamádhi tökéletessége.”)}

Akadályok a jógában

Mint minden úton , a jóga útján is vannak akadályok. Patandzsali a következőket sorolja fel: betegség ,
lstaság, kétség, nemtörődömség, tétlenség, érzékiség, hibás tapasztalás, a cél szem elől tévesztése, és
a szilárdság hiánya.
Ezeknek az akadályoknak a következménye: fájdalom, depresszió, a test remegése, és a szabálytalan
légzés.
A mentális szenvedést ,vagy fájdalmat a következő öt tényező váltja ki: egoizmus, tudatlanság,
ragaszkodás, ellenszenv,és a halálfélelem.
Az öt szenvedés gyökere: az önvalóról való tudatlanság !
A jóga gyakorlásával tehát ezt kívánjk felszámolni, az általa kiváltott szenvedéssel együtt!

_{(Források: Srí Pattabhi Jois: Jóga Málá, B.K.S Iyengar: A jóga új megvilágításban, Gauranga Prabhu,
Szalai István: Ashtanga vinyásza jóga,)}