(Gouranga Prabhu oktatói jegyzetei)

HATHA-JÓGA PRADÍPIKÁ

itjádajó mahásziddhá hatha-jóga-prabhávatah

khandajitvá kála-dandam brahmándé vicsaranti té /9/

 

Ezek és a többi mahásziddha (nagymester) az idő korlátait áttörvén a hatha-jóga ereje által, még most is az univerzumban vándorolnak.

A jóga meghosszabbítja az életet, egy tökéletességet elért, felszabadult mester esetében akár nagyon hosszú időre is, és a vers tanulsága szerint ezek a mesterek azóta 

is, több ezer éve az univerzum különböző pontjain találhatóak. Még ha nem is feltétlenül a fizikai testük konzerválása által maradtak életben, de a tanaik formájában mindenképpen, hiszen a Hatha-jóga Pradípiká az ő tanításaik összegzése.

asésa-tápa-taptánám szamásrajam athó hathah

asésa-jóga-juktánám ádhárakam athó hathah /10/

 

Mint a ház, amely megvédi lakóját a Nap hevétől, a hatha-jóga megvédi gyakorlóját a háromféle tápa (szenvedés) égető hevétől, valamint a hatha-jóga azoknak a támasza, akik szüntelen odaadással élnek a jóga gyakorlása iránt.

A vers első fele arra utal, hogy a hatha-jóga gyakorlása megvéd a háromféle szenvedéstől: adhidaivika-klésa (a természeti csapások és elemek okozta szenvedés), adhibhautika-klésa (a más élőlények okozta szenvedés) és az adhjátmika-klésa (a saját testünk és elménk okozta szenvedés). Érdekes a rokoni kapcsolat a tápah (szenvedés) és a tapah (lemondás) szavak között. Mindkettővel azonosítják a hőtermelődést is. A tapah, vagyis a jóga gyakorlása közben hő keletkezik, és a gyakorlás bizonyos mértékű szenvedéssel is jár, ám pontosan ez véd meg a további, karmánkból fakadó

szenvedésektől. A vers második fele arra utal, hogy a hatha-jóga minden jóga-gyakorló támasza, bármilyen jóga-folyamatot (rádzsa, gjána, bhakti, karma stb.) gyakoroljon valaki. Vagyis a hatha-jóga gyakorlása mindenkinek minden élethelyzetben ajánlatos.

hatha-vidjá param gópjá jóginá sziddhim iccshatá

bhavíd vírjavatí guptá nirvírjá tu prakásitá /11/

 

Annak a jóginak, aki sikerre [tökéletességre] vágyik, titokban kell tartania a hathajóga tudományát; mert akkor marad meg a potenciája, amikor elrejtik, és hatástalanná válik, ha közreadják.

A jóga tanításának titokban tartására szóló utasítás arra vonatkozik, hogy csak az arra képesített személyeknek szabad átadni ezt a tudást, mert ők érhetik el a valódi sikert általa. Az alkalmatlan személyek esetében a jóga tudománya hatástalan marad, mert nem tudják helyesen gyakorolni. Azok a személyek képesítettek, akik a jóga gyakorlása által az önmegvalósítást, a belső tökéletességet és harmóniát szeretnék elérni. A képesítetlen személyek a jóga gyakorlása által hatalomra, befolyásra, pozícióra, elismerésre és külsődleges anyagi eredményekre kívánnak szert tenni. Ők nem képesek megtapasztalni a jóga teljes potenciáját, amíg a motivációjuk meg nem változik. Azok számára, akik nem megfelelően nyitottak a filozófia befogadására és az erkölcsi elvek gyakorlására, az oktatást az ászanák gyakorlására kell korlátozni.

szurádzsjé dhármiké désé szubhiksé nirupadravé

dhanuh pramána-parjantam silágni-dzsala-vardzsité

ékánté mathiká-madhjé szthátavjam hatha-jóginá /12/

 

A jóginak egy kis szobában kell gyakorolnia a hatha-jógát, ami magányos helyen található, négyszer négy kubit méretű, ahol nincsenek kövek, tűz, víz, vagy bármiféle zavaró tényező, és egy olyan országban, ahol rend és igazság uralkodik, ahol jó emberek élnek, és könnyen, nagy mennyiségben lehet ételhez jutni.

A városi embernek nem mindig van lehetősége ilyen szobában gyakorolni, ezért nagyobb méretű jógasálákban tartjuk az órákat, sőt alkalmanként a szabad ég alatt, parkokban vagy vízparton is lehet jógázni, de ügyelni kell arra, hogy a tűző nap vagy eső vagy egyéb tényezők ne zavarják a gyakorlásunkat.

alpa-dváram arandhra-garta-vivaram nátjuccsha-nícsájatam

szamjag-gómaja-sándra-liptam amalam hinsésadzsam-túddzshitam

báhjé mandapa-védikúparucsiram prákára-szamvéstitam

próktam jóga-mathaszja laksanam idam sziddhair hathábhjászibhih /13/

 

A szobának legyen egy kis ajtaja, ne legyenek lyukak, rések a falán, ne legyen se túl magas, se túl alacsony, legyen kitapasztva tehéntrágyával, ne legyen benne por, szemét vagy rovarok. A szobán kívül legyenek lugasok, egy terasz, egy kút és egy kerítés. A hatha-jógaterem ezen tulajdonságait a jóga gyakorlásában jártas személyek írták le így.  

A modern korban is törekednünk kell arra, hogy az otthonunkban kialakítsunk egy megfelelő helyet a gyakorlásra, ahol rend és tisztaság van, és minél kevesebb a zavaró körülmény, még ha nem is tudjuk minden szempontból megvalósítani a fenti utasításokat.

évamvidhé mathé szthitvá szarva-csintá-vivardzsitah

gurúpadista-márgéna jógam éva szamabhjaszet /14/

 

Egy ilyen szobában elhelyezkedve és minden aggodalomtól megszabadulva a jóginak meg kell kezdenie a gyakorlást a guru utasítása alapján.

A vers hangsúlyozza az egyéni gyakorlást, vagyis a gyakorlásunknak nem szabad csak a jógaórára korlátozódnia, ahol a tanár vezetése alatt gyakorlunk. Otthon, egyedül is kell gyakorolnunk, mert olyankor mélyül el és válik éretté a kapcsolatunk a gyakorlással.

atjáhárah prajásas csa pradzsalpó nijamágrahah

dzsana-szangas csa lauljam csa sadbhir jógó vinasjati /15/

 

A következő hat tényező elpusztítja a jógát: a túlzott evés; a túlzott törekvés; a szükségtelen beszéd; a szabályokhoz való túlzott ragaszkodás vagy azok figyelmen kívül hagyása; a materialisták társasága és az ingatag lelkesedés.

A fenti hat tényezővel kapcsolatban egészséges egyensúlyra kell szert tennie a jóginak, ha sikeres akar lenni törekvésében. Ha túl sokat vagy túl keveset eszik, túlerőlteti a gyakorlást vagy éppen váltakozó lelkesedése miatt elhanyagolja, ha túlzottan ragaszkodik a jóga-írásokban lefektetett szabályok követéséhez, vagy éppen figyelmen kívül hagyja őket, túl sokat beszél a jógához nem kapcsolódó témákról, vagy túl sokat van azok társaságában, akiket nem érdekel a jóga, akkor a jóga útján való előrehaladása akadályokba fog ütközni. Éppen ezért gondosan kerülni kell ezt a hat tényezőt.

utszáhád száhaszád dhairját tattva-gjánács csa niscsaját

dzsanaszanga-paritjágát sadbhir jógah prasziddhjati /16/

 

A következő hat tényező elősegíti a sikert a jógában: lelkesedés, bátorság, kitartás, helyes megértés, eltökéltség és a világi személyek társaságának kerülése.

Ezek a tényezők a pozitív előírások, amelyeket kultiválni kell, a jámához és nijámához hasonlóan, ahol az előbbi az öt tiltó szabály, az utóbbi pedig az öt előírás (lásd a következő versben). A jóginak töretlen lelkesedéssel kell gyakorolnia a jógát, mindennemű zavaró tényező ellenében is. merésznek kell lennie, ugyanis a jóga a félelem legyőzéséről szól. Kitartónak és türelmesnek is kell lennie, mert a jógában nem lehet gyorsan és könnyen elérni a sikert. Ezzel együtt eltökéltnek kell lennie, hogy bármilyen körülmények között is van, folytatja a gyakorlását és tovább halad a jóga útján. A tattva-gjána, vagyis a helyes megértés azt jelenti, hogy tanulmányozzuk a jóga filozófiáját, elméletét, és az intelligenciánkat arra használjuk, hogy megértsük a jóga folyamatának jelentőségét és helyes alkalmazását. Ennek hiányában nem szerezhetjük meg a helyes motivációt a jóga gyakorlásához, és ez a motiváció nem lesz tartós. A dzsana-szanga-paritjága elv nem csak arra vonatkozik, hogy kerüljük azok társaságát, akiket nem érdekel a jóga, vagy nincs hitük benne, hanem arra is hogy válasszuk azok társaságát, akiket komolyan érdekel a jóga, és komolyan gyakorolják.